akkor sem foglalkozott vele, amikor Kitty az asztal alatt elkezdte babrálni Gábor ágyékát, mivel a srác nem volt fából, egy idő után lassan hátratolta a székét és elindult a konyha irányába, ám hamarosan ki is szólt onnan lihegve: „Kitty, ide tudnál jönni…? persze gondolatban végig a lányban matatott már, elképzelte minden hajlatának szagát, elkelne egy segítő kéz, „fogni kéne a tésztaszűrőt, míg beleborítom a fazekat!”a lány ennivaló volt: egy igazi narancssárgára égetett, túlsminkelt csúnya szépség, akinek már csak a talpa maradt műtetlen, vadító bohóc, a tüzes ribanc azonnal nekiesett Gábornak, nem törődve a másik szobában ügyködő operatőrökkel és a nyüzsgő vendégekkel, Gábor hamar felfedezte, hogy a csajon nincs bugyi, és ha már arra járt a kezével, kicsit fel is fedezte az éhes puncogót, a lány kéjesen felnyögött, és majdnem sikkantott is, amikor Gábor bevezette neki, a kikapcsolt kerámialapos tűzhelyen kúrtak és valóban: bárki bármikor besétálhatott volna, ám senki nem zavarta meg a spontán párzást, Gábor a lány combjára élvezett, azt viszont sosem tudta meg, vajon Kitty-nek is sikerült-e elmennie, mindenesetre úgy tűnt… nem beszélték meg, Gábornak azonnal csökkent korábbi lámpaláza… aztán ittunk és szívtunk valamit a tengerparton, de nem tudom mit, megéheztünk és eszembe jutott, mennyi mindent láttam ma, láttam egy csomó csacsit, virágot meg kupolát, Törökország ilyen, aztán kiraboltak, elaludtam az árokparton, majd belőttem magam... a határon újra megéheztünk, de nem emlékeztem, hogy korábban ettem volna, elkaptunk valami vadnyulat és tűz fölött szétsütöttük, majd ittunk, és megint akartunk nyulat fogni vacsorára, de már elfogyott az összes
[blabla]