anonim [szexfüggők]

(rövid abszurd színdarab 1 felvonásban – szabad börleszk)

Első jelenet:
(Egy úr és egy drága bundát viselő, gazdag kishölgy áll a buszmegállóban)

Beteszem a faszom a világosbarna, nedves punciba, és kibaszott erővel elkezdem kefélni. Annyira jó, hogy lerobban az agyam, noha olyan tág a kicsike, hogy lazán elférne mellettem még egy középszerű pénisz. Miközben nagyokat lökök lenézek, és látom a segglyukát körbetáncoló apró szőrszálakat.

Az egyik egészen hosszú, úgy kunkorodik, mint egy sertésfarok.

Már napok óta menekültem a világ elől, s eszement tetteimre,
kérdéseimre magyarázatot, választ kerestem, mindhiába.

Testvér-szeretőm nemcsak magát vonta meg tőlem, hanem az okokat is,
és én éhezve, nyöszörgő zombiként tengődtem. Mint őket, engem
sem óvott meg a temető rideg földje, domborodó hantjai, de az élők is
kinéztek sorukból, megvetve, félve húzodtak a távolba tőlem.

Gyönyörű farkam van.

De tényleg.

Állva kb. tizenkilenc centi hosszú, valamint öt és fél centi vastag. Picit sötétebb a színe, mint a testemé, de igazán enyhe a különbség. Szinte észre sem lehet venni. Mereven meglepően egyenes, halványan mintha felfelé görbülne, de a felületes szemlélőnek ez talán fel sem tűnik igazán.

- De ki vagy elégedve, Józsi te, tán baszodábú gyötté’? – hörgi mögöttem egy bajszos cigány, a kocsmába éppen belépő spanjának, aki piros mackónadrágot visel, lila atlétatrikóval és fehér gumiklumpával. Leülnek és hangosan beszélgetnek, nem értem miről. Nem kedvelem a romákat. Illetve, egyszer kedveltem egyet, igaz, csak rövid ideig. A szomszédba rendszeresen járt tojásért egy 21 éves cigánylány - nem volt primitív, sem harsány, mint fajtársai, egészen kulturáltan festett. Egy szép nap leszóltam neki az ablakból, csak úgy viccből, hogy két tojás nálam is van. Kíváncsi voltam, mit válaszol, válaszol-e egyáltalán. Rám emelte tekintetét, szikrázó fekete szemeit, majd azt vakkantotta:
- Előbb tán megfogdosnám, nem záp-é.

Van egy barátnőm, akinek nagyobb a szíve a kelleténél: ha valakit nagyon kedvel, a végletekig is képes elmenni érte… jelen esetben azonban szabott néhány feltételt. Ennek a lánynak van egy nagyon kedves 50 éves nyelvtanárja, aki gyönyörű szerelmeslevelekkel bombázza rendszeresen és mindig leírja neki, mit csinálna vele, ha kettesbe maradnának egy hálószobában.

Meztelenül ülök a konyhapadlón, lábaim előre nyújtva, hátam a falnak támasztom. A konyhakő hideg, golyóim egészen összementek tőle.

Ő a hűtő előtt áll, szintén pucér, mellbimbói kacéran merednek előre. Néhány perccel ezelőtt a seggében és a pinájában egy duplaágú műfasz feszült, szájában pedig egy igazi, a sajátom. Mikor előrukkoltam az ötlettel először furcsán nézett, majd megláttam a szemében azt az őrült csillogást.

Csak hallom a vízcseppek idegesítően andalító zaját. A távolból nők kacaja visszhangzik. már csak én vagyok férfi a fürdőben. A nők tovább nevetgélnek, engem legyengítve, jobban elfárasztva. Ejh... és még haza kell jutnom! A konok erőtlenség pedig csak nem múlik! A forró gőz felfal, belém költözik, mélyen a csontjaimba, és ott megpuhítva újra a rideg világ elé dob. 

Azt álmodom, hogy bedugom a seggébe az ujjam. Az ágyneműn három galacsin zöldes-barna szardarab, az orromban spenót és fokhagyma illata. Hánynom kell, lenyelek egy keserű darabot nehezen visszaöklendezett vacsorámból.

Valamiért kívánom ezt a ribancot.

A számítógép előtt ülök, a farkam zsibbad, az asztalt és a klaviatúrát beborítja a meleg geci. Az ujjaim fájnak, a webkamerát két perce kapcsoltam ki. Egy ismeretlen huszonévessel maszturbáltam. Összekötött minket a világháló, összekötött minket a faszszagú magány.

Nem tudom, miért vagyok ilyen.