Egyem meg a seggelyukát!
Annyira, annyira, de annyira gyönyörű. Kis husibonbon, piros arc, keskeny csípő, körte alakú segg. Hátul villan a kőmíves dekoltázs, fehér pihék borítják mindenütt. Ó, kincsem, drága kincsem, tedd azt az arany szád a makkomra.
És a gusztusos kis mellei, jaj drágám, a drága kis melleid told ide, hadd kapom be mindjárt, így ni, már harapom is a peckes mellbimbót, jó lenne ha robbannál, robbanj fel máris!
Drágám, kicsim, kincsem.
Végig akarlak nyalni, az egész tested, a kislábujjadtól kezdve végig a térdhajlaton, át a puncin (a mennyei puncin), körbe a seggen, elidőzve minden lyuknál és hajlatnál, fel a mellig, a hónaljig, nyakig, jaj babám matass csak apró tenyereddel.
Hogy mennyi? 17 és fél? Ne viccelj, tizenhatnak se nézlek, ha behunyom a szemem még tizenöt is messze. Drágám, kicsim, kincsem. Szűk pinád feszül rajtam mint Samsung telón az iPhone tok. Kicsim, kincsem, a kedvemért... mit szólnál, ha a kedvemért befonnád a hajacskád, mind a kétoldalt, akár egy tehenészlány, mint egy drága, kicsi tehenészlány, édesem, csak a kedvemért.
Így ni. Látod? Látod mi ez? A kukim. Csak a tiéd. Azt csinálsz vele amit nem szégyellsz. Fejd meg nyugodtan, ahogy jól esik. Ne szégyellősködj. Az a kis pinaszőr kell oda, higgy nekem, dehogy kell azt borotválni. Azt a néhány szőke szálat? Kicsim, kincsem, hisz imádom, hisz imádlak Téged is.
Te vagy nekem a mindenem, ahh, micsoda mellek, micsoda cickók, drágám... jól csinálod, marha jó vagy, marhajó!
Ne félj a tejcsitől, fincsi, mind a Tiéd édes szerelmem, tele van vitaminnal, úgy ni, ez az, igen, ne félj tőle, mind a Tiéd.
[blabla]