Minden áldott nap őt néztem. Azt szerettem a legjobban, amikor a fürdőből visszatért, vizes haja a seggét verdeste…. Minden porcikájára emlékszem!

A szomszéd háztömbben laktam. Tudom, hogy érezte, ahogy csorgattam utána a nyálam. Tudom, hogy érezte, hogy a gondolatára verem ki a farkam.

Ahogy haza ért, vetkőzött. Előttem. Nekem! Tán még a bekapcsolt zenét is hallottam. Kívánatos, fitos kis teste, csinos csípője ringott néha egy-egy ritmusra. Ahogy a pinácskáját a világ elé tárta már kapott is fel egy törülközőt. Néha fél óra is eltelt, mire újra feltűnt. A sötét szobában vártam, hogy egy kis fénysugár érkezzen a túl oldalról. Mellbimbója égnek meredt szinte, amikor a nyitott ablakból a hideg levegő megérintette. Jól állt neki a libabőr. Miután becsukta az ablakot ledőlt az ágyra. Mindig így tesz. Ujjacskái dédelgették a csiklóját, néha-néha eltűntek a lyukban. Másik kezével a melleit dédelgette. Ilyenkor már keményen álltam, a nadrágomból előkandikált a szerszámom. Végig simítottam, lassan, minden egyes mozzanatot kiélvezve, elképzelve, ahogy belehatolok, ahogy a kis kezeivel magához húz.

Ajkai a vállait csókolgatták, ahogy feljebb emelte a csípőjét az ágyról mélyebben érezte az ujjait. Még pár pillanat, és vége a műsornak. Még pár pillanat és elmegyünk. Ujjaival megtekergeti a mellbimbóját, még egyszer-kétszer felemeli magát… Látom a kipirosodott arcát. Érzem a kiszaladt sóhajokat. Forró nedvemmel minden egyes alkalommal megöntözném!

Elernyedt végtagjai fáradtan pihentek le a puha ágyba. Ilyenek ezek a dolgos hétköznapok. Két-három perc elteltével felült, egy kendővel óvatosan megszárította felduzzadt szeméremajkait. Kedves kis inget, kislányos bugyit vett fel ezután.

Minden áldott nap őt néztem! Minden nap megdugtam volna.