Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

[about us]

„Miattuk kötelező felszerelés valamennyi baleseti sebészeten a gyémánthegyű fúró. Lyukat ütni a pezsgős-, sörös-, kólásüvegek vastag alján. A nyomást csökkenteni. Ezek vonszolják be magukat az éjjeli ügyeletre azzal, hogy megcsúsztak a konyhapadlón, és alájuk került cukkini, teatojás, barbibaba, biliárdgolyó, villanyégő, kóbor hörcsög. Lásd még: biliárddákó. Lásd még: tengerimalac.” - Chuck Palahniuk

[felhívás keringőre]

Van egy szaftos kalandod?Beszélj róla! anonimsex@indamail.hu

[cinkék]

anál (8) brutál (13) duci (2) fasz (4) hetero (25) kaland (21) kommentből (1) kukkolás (1) kutyapóz (2) maszturbálás (4) meleg (7) mese (15) műfasz (1) nyalás (2) pszicho (2) punci (8) romantika (7) segg (4) szerelem (6) szopás (17) terápia (2) zene (1)

[blabla]

Szindbád a fedélzeti navigátor (1.rész)

2010.05.21. 08:20 | Firewalk | 1 komment

Hajnaltájban Szindbád sürgető kórságra ébredt:
Még sosem ültem repülőn!

A hajós már bejárta a fél világot, és annak minden tengerét, így ha nagy ritkán partra is vetődött, mint kimerült medúza – és ideje engedte - megejtett bizony egy-két jóképű delnőt, büszke grófkisasszonyt, cserfes apácalányt, de tán még egyebet is.

A hét tenger vándora, aki már bejárta az Atlanti-óceántól, a Gibleltári-szorostól a Vese-medencéig az egész Földet, arra gondolt, hogy így 108 évesen már igazán illene repülőre is ülnie. Majmunka kipirult arccal lopakodott be a hajós hálójába, ahol nőknek csak nagyritkán engedtetett meg az a kegy, hogy egy levegőt szuszoghassanak a hajóssal.
- Addig nem halok meg, Majmunka, amíg fel nem ültem a repülőre – mondta Szindbád, azzal magáévá tette a cseppet sem tiltakozó fehérnépet. Már a kéj tetőfokán volt, amikor belesuttogta Majmunka csapzott vörös fürtjeibe:
- Holnap első…dolga legyen…hogy rendel…nekem egy jegyet…az Air Francra!

Szindbád elmerengve nézte a levegőben szállongó katicabogarat. Ha ez a kicsiny jószág sem fél a repüléstől, én mért féljek? – gondolta, majd megitta maradék seritalát és kilépett a Korcsma a 12 Kalózhoz mulatóból. Ferihegy már várta. Utoljára akkor járt Ferihegyen, amikor még légikikötő helyett erdő-mező terült el ott. Egy vándorcirkusz állandó táborhelye volt. Kézzel festett kordélyokban laktak, a cirkuszi sátor narancssárga volt, mint a haldokló nap, és bajszos cigánylegények sündörögtek körülötte, akiknek még a szemük sem állt jól. Akkor még csinos aeroplánok helyett vad cigánycsordák mulattak, öblös hajtóművek helyett a borissza, hétcsöcsű torzasszony dohány rágta röhögése verte fel a csendet, Duty Free helyett a cigányvajda bűzös kenőcseiből lehetett vásárolni, vámtisztek helyett kispurdék szedték a sarcot a területükön keresztülvágni kívánó nemes urak hintóitól, ellenőrző kapuk helyett madár csipogott. Akkor még Ferenc Dombnak hívták és a szélén egy apró patak folyt, de tán inkább csermely kicsiségű volt az. Itt mosta a ruhát Málcsi, a vajda szép szál leánya. Szindbád éppen horgonyt vetett, hogy fáradt kancáját tisztességesen megpatkolja, amikor a fülébe siklott a lány édes dala:

- Szeretlek is meg nem is, tudod így van ez. A szerelem engem mindig bolonddá tesz. Ma is őt…ma is 5…ma is 5…szeretem…
A hajós felrántotta bőr kalucsniját, magára vette ó-magyar zekéjét, rája köpött a csizmaszárára, hadd csillogjon az is, majd a lány mögé settenkedett. Az éber cigány jól tudta, hogy Szindbád mögötte ólálkodik – ezeknek az érzéke olyan, mint az erdei vadaké – de belement a játékba, és hagyta, hogy Szindbád levadássza. A hajós megragadta és beledöntötte a lányt a folyóba, mint monszun a szikkadt vadalmafát.

A 200-as autóbusz végállomásán leszállva, szinte ráborult az „erport” irdatlan látványa. Mintha a szürke betontömb fel akarná falni, fehérre szopogatni csontjait és kiköpni az egészet a hangárok tövébe. Sietve húzta maga után utazóládáját, egészen az Air Franc reptéri irodájáig. Itt kicsinyég szusszanhatott, de nem sokat, mert egy vörös hajú ügyintéző máris megszólította a pult mögül:

- Üdvözlöm, uram, miben állhatok kedves szolgálatára?
- Repülni szeretnék, bizony. Nevemre jegyem lett foglalva! – így a hajós, majd a sarokba sercintett.
Az ügyintéző kopogott a billentyűzeten, majd így szólt:
- Szindbád Lél Káinbabacinna MR. névre, ugye?
- Úgy!
- Szimpla utasként kíván útitársunk lenni, ugye…?
- Úgy! Igen, nem dohányzó, ablak mellé…
- Oké-oké. Szóval egy ilyen férfi, mint maga, simán beülne a többi pondró utas közé, mint valami közönséges turista? - a nő arcán a kezdeti udvariasságot megvetés váltotta fel.
Szindbád nem felelt, a nő folytatta:
- Nos, az a baj, hogy utasunk van már elég, viszont pilótából hiány van. Nem érdekli a repülővezetés?
- Még autót sem tudok vezetni, nemhogy repülőt...
- Ó, az nem számít! Biciklizni tud? Mert egy repülőt sem nehezebb vezetni, mint egy bicajt.
- Akkor jó…csak
- Remek! Akkor a fél hetes Budapest-Torontó járatot már maga csinálja! Jöjjön, gyorsan megmutatom, hogyan kell vezetni egy gépet.

Szindbád még kettőt sem pislogott máris egy masszív 747-es pilótafülkéjében találta magát. A nő zavartalanul folytatta szövegét, mint egy felhúzott marionett:
- Látott már sapkatököt, he? Akkor nem lesz semmi gond! Látja itt alul ezt a piros izét? Ezzel adunk gázt, de előtte kikapcsoljuk a fedélzeti izéket, majd lassan előregurulunk, és ha már nagyon-nagyon gyorsan megyünk, felkapjuk a gép orrát a botkormánnyal, valahogy így! Innen már a robot pilóta vezeti egészen a végállomásig, ahol már csak leszállni kell. A leszállás is egyszerű: futómű ki, rábólintani az orrát, gáz és hajrá. Fékezni a pedálokkal. Ha a torony azt mondja, tele a kifutó és körözni kell, akkor értelemszerűen körözzön a reptér fölött. Ha valami kakukk van, akkor itt ez a vész izé, de ezt én sem tudom, hogyan működik. Ez a férfinak való munka. Szabadság, égbolt! Jó utat!
A nő, akár egy lámpásból kidörzsölt Gin, eltűnt.
Pedig de szívesen kicsomagoltam volna abból a helyre kis egyenruhájából – gondolta a hajós.
Hátradőlt az ülésben és mélyen beszippantotta a kokpit műszeresen fontoskodó, szürke, fegyelmezett illatát. A műszerfalon csendesen pislogtak a felszállás előtti ellenőrzéseket végző fedélzeti számítógép lámpásai. Szindbád elmélázott:
Az én időmben még tömzsi, ijesztő léghajókkal szeltük a levegőt. Milyen pompás is volt a Hindenburg orrában megfarkalni azt a szép szőke náci kislányt! Horogkeresztbe állt a szeme a gyönyörtől!
… Szindbád mögött hirtelen kivágódott az ajtó és egy termetes alak jelent meg az ovális ajtókeretben. Hatalmas szakáll és villogó napszemüveg keretezte halottsápadt képét.
- Ezer mozsár és tarack! Százágú almafa! Ki ül az én székecskémben?? Mócárt Kapitánynak hívnak!
A szörnyű kapitány mögül egy kisebb, kétrét görnyedt alak bontakozott ki, akár egy gonosz kis kobold és markát dörzsölve így csaholt:
- Ki tapogatta össze a térképeimet, meteorológiai tárcsáimat, és a radarernyőmet? Oszkár Vince vagyok, másodpilóta!!

Egy magas, vörös hajú, irtózatosan vékony legényke tolakodott át a két jelenés között, mint egy vadhajtás a kifutópálya betonján, és hihetetlenül vékony hangján így csipogott:
- Gábor Ernőné vagyok, hermafrodita fedélzeti navigátor! Ki piszkálta meg a… - mondanivalóját már nem tudta befejezni, mert összecsuklott és meghalt.
- Na, ebből eltávozott a lélek – sopánkodott Mócárt kapitány, cipőorrával megbökdösve a mozdulatlan tetemet. – Most ki lesz a fedélzeti navigátorunk??
Összeborult a másodpilótával és hangos zokogásban tört ki. A másodpilóta is csatlakozott hozzá, így már ketten bömböltek. Szindbád így szólt:
- Egyet se féljetek, barátaim, mert aki itt áll előttetek, az a fedélzeti navigátor!
A két alak arcán mosoly terült szét szaporán:
- Igazán? – így Mócárt kapitány. – Akkor szálljunk is fel menten, mert a két órás Lufthansa mindjárt a seggünkbe száll!

(folytatás itt...)

Címkék: mese kaland

A bejegyzés trackback címe:

https://sexualaddiction.blog.hu/api/trackback/id/tr282019845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

poseidon 2010.05.22. 07:59:04

...és a folytatásban mindkét kapitány megdugja a fedélzeti navigátort. :-)
süti beállítások módosítása