„A szerelem egy esztelen vágy túlkapása, amelynek gyors az érkezése, lassú a távozása.” (Theophrasztosz)

Ilyen és ehhez hasonló esemesekkel bombáz.
De állandóan.
Mintha nem bírna leállni.
Ha jól emlékszem Emmának hívják és a 2009-es Sziget egyik toi-toi wc-jében basztam szarrá a punciját. Persze az is lehet, hogy Noéminek hívják. A toi-toi, tuti, hogy stimmel.

„A bizalom oázis a szívedben, amelyet a gondolkodás karavánja sosem ér el.” (Kahlil Gibran)

Emma vagy Noémi szerintem nem teljesen normális. Fasznak írogat ilyen szarságokat, soha nem válaszoltam egyre sem. Mert nem érdekel. Mert leszarom.

L E S Z A R O M !

Miért nem hagyja abba? Ezen pörög, erre élvez, más gondolataira maszturbál? Sokkol ezzel a millió szarsággal, nem győzöm kitörölni tőle kapott üzeneteim.

„Ha nem kapod meg, amit akarsz, szenvedsz; ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz; sőt ha pontosan azt kapod meg, amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.” (Dan Millman)

Egyedül csak az zavar, hogy nem is emlékszem a puncijára. Emma vagy Noémi teljesen elveszett a múltamban. Nem tudom szőke-e vagy barna, nem tudom szőrös-e vagy borotvált, nem tudom engedte-e segg után a szájba. Semmit nem tudok róla, csak ezeket a kurva üzeneteket kapom heti két-három alkalommal.

S vajon miért adtam meg a telefonszámomat?

„A férfiak (...) különösen nagy örömüket lelik abban, ha felsőbbrendűnek érezhetik magukat - s közben észre sem veszik, hogy az esetek többségében tökéletesen kiszámítható a viselkedésük.” (Paulo Coelho)

Emma vagy Noémi olyan, mint egy véresre baszott szellem. Üzenet a palackban, csóknyom a fürdőszobai tükrön, fing az üres szobában. Egyszer próbáltam hívni, hogy keféljünk egy nagyot, de kinyomott a kis ribanc. Ezek után nem is értem, miért nem száll le rólam ez a toi-toi kurva. Az üzenetek persze maradtak.

„A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély(…) Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha.” (1Kor 13. 4-8)