Kával az interneten futottunk egymásba egy análszexel foglalkozó fórumon. Hamar át is ruccantunk privibe. A szaftos levelezésünket hamar fotócsere követte. Nem volt túl szép csaj, de áradt belőle valami elemi vadság. Vékony, fekete hajú csajt képzeljetek el, kis fejjel és nagy érzéki szájjal. Két nap múlva találkoztunk. Beültünk egy kávéra a Deákon és órákat beszélgettünk. Megosztottuk egymással azt, amit már megcsináltunk az ágyban… és azt is, amit csak szeretnénk. Azonnal felhívott a lakására. Egyedül élt. Vagyis majdnem, mert volt egy aranyhala. Leültünk és beszélgettünk, mintha csak távoli rokona lennék, nem pedig olyasvalaki, aki gondolatban már bassza a nunáját.

Ká hirtelen azt mondja nekem:
- Szexelünk?
- Azért jöttem – felelem.
Nincs több szó, csak vetkőzés, tapizás és fullasztó csókok. Amikor az ágyba döntöm, olyat mond, amit első hallásra nem is értettem igazán:
- Kiabálj a pinámmal!
- Hogy?
- …ja, te még nem csináltál ilyet? Elmagyarázom: arról szól a dolog, hogy te három centi távolságot tartva a szád és a pina között, teli tüdőből ráüvöltesz a mókuskámra. A hangrezgések finom vibrációt keltenek a levegőben és a vaginámban. Fegyelmezetten bizarr dolog ez, de akarom.
- Nem kiabálok a pináddal!
- Akkor kinyomom a szemedet! – és már kacagva nyúlt is, két hüvelykjét felém irányozva.
- Jó, jó, kiabálok vele… - egyeztem bele.
Jobb a békesség.
Megköszörültem a torkom, mintha valami hangversenyre készülnék, majd kieresztettem a hangom. Legalábbis azt hittem, kieresztettem, és ennyi elég neki.
- Mi volt ez? Nem arra kértelek, hogy lehelj rá! Mi vagyok én, ezüstkanál?? – méltatlankodott.
Ez már kihozott a béketűrésemből és minden figyelmeztetés nélkül beleüvöltöttem a pinacsigájába:
- ÁÁÁÁáááááááááá.
Ká eldobta magát az ágyon és sóhajtva élvezte a hangjátékot.
- Még! Tovább! – utasított.
Két ujjal kissé széthúztam a punát és beleüvöltöttem: akkora volt a mindzsója, hogy cerberusz sem bírta volna beugatni. Amikor magasabb hangnemre kapcsoltam, az lett a vége, hogy köhögésbe fulladt a hangom és átkopogott a szomszéd.
Ká meg sem hallotta.
- Folytasd.
Folytattam. A szomszéd is kedvet kapott a kiabáláshoz, mert a falon át hallottam őt:
- Kuss már!
- Rá se hederíts – mondja Ká.
Folytattam a bekiabálást, ami még jobban felbőszítette a szomszéd urat.
- Kuss, mert átmegyek!
Ká nem neki válaszolt, hanem nekem talált új célpontot:
- Most a seggemmel fogsz kiabálni – nem kért, utasított.
Azzal felpolcolta a valagát párnákkal, hogy jobban irányba álljon, én pedig munkához láttam.
Csöngettek.
Ká káromkodva tápászkodik fel és masírozik ki a szobából.
Hallom, ahogy veszekedik az öreggel:
- …és az mi, vén hülye, hogy éjfélkor jön rád az operahallgatás??
- …az művészet, amit meg te művelsz, nem tudom, micsoda. Miért üvölt az a pasi? Ölöd tán?
- … egy társasjátékot játszunk az a neve, hogy Aki hatost dob, kiált!
- … meg az anyád picsája. Szerintem meg fekete mágiáztok!
Hallom ahogy Ká szó nélkül rácsapja az ajtót az ürgére.

Dühösen tér vissza, a haja vad fürtökben.
- Öltözz, elmegyünk.
- Hova?
- Van egy hangszigetelt helyiség.
- Bemegyünk a Sláger Rádióba? – mókáztam.
- Pincének hívják. Pár emelettel lejjebb megyünk.
Felöltözünk, és a lépcsőházból a liftbe ugrunk.
A pincében hűvös és sötét fogadott, ezért csak a nadrágját húzza le, majd elfekszik egy kétes tisztaságú krumpliszsákon. Én egy köteg újságot húzok a térdem alá, nehogy nyomot hagyjon kedvenc gatyómon a pincekosz, majd újból munkához látnék, de Ká már az elején megállít:
- Ne, most szavakat kiabálj!
- FENYŐFA! ZSIRÁF! Szappan…
- Jaj, ne ilyeneket, szaftosakat! Legyen benne zengős…
- Faszooom! Pinááááád - elkezdtem szavakat kiabálni a seggébe, úgymint „Pina, Pöcs, Kurva, ami éppen eszembe jutott. Igyekeztem olyanokat választani, amik ropognak és sok bennük a mássalhangzó. De ugyanolyan szívesen látta a rettentő R-t és a K-át, amik megrezegtették a levegőt és az érzékeny szexműszert is.
- Most én jövök – jelenti ki, majd arra utasít, hogy cseréljünk helyet. Letolom a nadrágom és Ká a meredező répámból már jól látja, hogy mennyire örülök neki.
Marokra fogja a faszom és mintha egy rossz mikrofon lenne, beleüvölt:
- MEGFOGTAM A KEZEMMEL A HATALMAS FASZT! IGAZI SZEXRÉPA EZ. BASZOMÁLLAT TE PARASZT !!!

A riadalmam nagyobb volt az élvezetnél, talán a pénisz nem annyira rezonáns, mint egy vagina? Nem tudom. Nem tetszett, hogy kiabálnak a kopasz őrmesterrel. Az motoszkált a fejemben, mi lesz akkor, ha most jut eszébe valamelyik vénlánynak lehozni a pincébe egy régi falvédőt, hogy elsuvassza? Ká csodálkozó ábrázatomból látta, hogy eddig tartott nálam az újdonság, majd megesett rajtam a szíve és felajánlotta, hogy tosszam csak meg… hagyományosan.
Így is lett. Visszamentünk a lakásba – hiszen felfüggesztettük a további kiabálást – és szexeltünk egy rendhagyót. Többször meg akartam csókolni azt a cserfes, kiabálós kis száját, de mindig elfordította a fejét. Talán megorrolt rám, hogy nem jött be a kiáltós-szex? Mindegy. Szépen rávertem a farkam a köldökére, majd felcihelődtem és köszönés nélkül elindultam kifelé.
Utoljára hallottam kiabálni Kát, de most végre rendeltetésszerűen használta ezen képességét:
- CSAK HÚZD BE AZ AJTÓT MAGAD UTÁN!!